Vagy két hete

röppent fel a hír, hogy május közepén egy francia aukciósház árverésre bocsátja A kis herceg egy korai piszkozatának két oldalát, (nem a kultúra.hu-ról idézek, mert onnan nem szabad, hanem a Blikkből, de sok helyen írtak még erről, nálunk is, külföldön is), amelyet két hónapja fedeztek fel egy párizsi gyűjtőnél. Szakértők szerint az előkerült oldalak jóval a könyv publikálása előtt, valószínűleg 1941-ben keletkeztek. Olivier Devers Saint-Exupéry szakértő szerint az újonnan megismert piszkozatrészletek értékes új adalékokkal szolgálhatnak a könyv megértéséhez, megerősítik például, hogy a regény háborúellenes célzattal íródott.
Elkelt, természetesen, egy csomó izgalmas más könyvvel és kézirattal együtt. Itt látható, mi mindenre lehetett licitálni. (A kis herceg-kéziratlapok a 384. tétel.) 
Nagyon szeretnék gyűjtő lenni... és nem kimondottan Saint-Exupery miatt.


írta: KapitányG, 2012. május 17. - címkék: és kategóriák: Jegyzetlapok - 1 komment

Új baby boom

- a középosztály gyermekvállalási forradalma

A folytatás itt


írta: KapitányG, 2012. május 15. - címkék: és kategóriák: VilágMa - 2 komment

Heti apró - 12/19

A mi házunkban lassan jár a lift, néha percekbe is beletelik, mire észbe kap, elindul, és eldöcög oda, ahová mennie kell, így aztán teljesen természetes volt, hogy amikor végre leereszkedett valahonnan a magasból a földszintre, odaszóltam annak a számomra egyelőre láthatatlan valakinek, aki a pincelejárat kanyarulatában zörgött az ásványvizes - vagy üdítőitalos - flakonokkal: megvárjam-e. Jaj, köszönöm, máris jövök! - hangzott odalentről, és valóban máris megjelent (hármasával véve a lépcsőfokokat) egy öltönyös, nyakkendős, harminc körüli fiatalember. A hetedikig jöttünk együtt, és nekem végig úgy tűnt, valamiért rettentő zavarban van, mintha mondani akarna valamit, de mégse mondja.
Aztán mielőtt kiszállt, mégiscsak mondta: De azért ne tessék ám azt hinni, hogy mindig öltönyben viszem le a szemetet!

***

Az asszony egészen elöl ült le a trolin, a jobb oldalra, ahonnan - ha nem áll senki a lépcsőn - ki lehet látni előre is. Aztán telefonon beszélt valakivel, valami címet egyeztethettek, csak az "értem, értem"-et hallottam, meg azt, hogy "jó, akkor a harmadik megállónál".
Közben persze elindultunk, az asszony pedig, miután befejezte a telefonbeszélgetést, feszülten figyelt kifelé. Amikor odakanyarodott a troli az első megállóhoz, félig fölemelkedett a helyéről, és megkérdezte a vezetőtől: "Ez most az első megálló?" A vezető - fiatal gyerek - visszafordult, jól megnézte magának az asszonyt, aztán lassan, szájbarágósan mondta: "Igen, ez az első megálló. És ezután a második megálló fog következni."
Az asszony zavarba jött, magyarázkodni kezdett: "Csak azért kérdeztem, mert nem vagyok ismerős erre, és előfordul, hogy a troli nem áll meg valamelyik megállónál, ha nincs leszálló sem, meg fölszálló sem."
Errefelé sűrűn vannak a megállók. A vezető már mondta is, lassan, kioktatóan, bele a mikrofonba, hogy mindenki hallja: "Kedves utasok, most a második megálló következik! Aztán a harmadik megállóhoz megyünk tovább."
A végét nem tudom, én leszálltam a másodiknál.

***

Itt pedig egy újabb példa arra, hogy miért nem szabad mindent elhinni a wikipédiának.
Hétfő reggel, amikor még nem lehetett tudni a magyar irodalom érettségi feladatait, az Eduline cikke az esélyeket latolgatta: Örkény vagy Ottlik, esetleg más évfordulós, mint például Karinthy Frigyes, Kassák, Áprily, Csáth Géza... Kiváncsi lettem, milyen linket tettek a nevek alá, és rákattintottam Áprily nevére. A wikipédia szócikkéhez jutottam, ahol - többek között - ezt lehet olvasni: Fia Jékely Zoltán volt, lánya pedig Mokry-Mészáros Dezső felesége [.
Nos, hogy Jékely Márta Mészáros Dezső felesége volt, az igaz. Csak nem Mokry-Mészáros Dezsőé, hanem az 1881-ben született Mokry-Mészárosnál negyven évvel fiatalabb, szintén képzőművész Mészáros Dezsőé.


írta: KapitányG, 2012. május 13. - címkék: és kategóriák: Jegyzetlapok - 2 komment

Mélben kaptam a linket

- csak úgy, magamtól valószínűleg soha nem néztem volna meg, így is csak második nekifutásra sikerült, az első kísérletet valamikor a video kétharmadánál adtam föl, ott, amikor kirázza a tollaiból a vizet (szegény, szegény rája...), és a hátralévő időből nyilvánvaló, hogy újabb zsákmány következik.
Aztán csak végignéztem.
Gyönyörű.
Nézzétek meg a halászó halászsast!


írta: KapitányG, 2012. május 10. - címkék: és kategóriák: - 7 komment

Ottlik-maraton

itt

...amíg a regény szövege tart...


írta: KapitányG, 2012. május 9. - címkék: és kategóriák: Jegyzetlapok - még nincsenek kommentek

Nem várt siker

2012 márciusában a szóban forgó városban 950 volt a nyilvántartott álláskeresők száma. A kistérség településein összesen 3 és fél ezer.

A folytatás itt.


írta: KapitányG, 2012. május 7. - címkék: és kategóriák: VilágMa - 6 komment

Most akkor mi van?

Csak a tizedik perctől kezd el ketyegni, és személyenként nem lehet több 700 forintnál havonta a júliustól bevezetendő telefonadó - közölte a kormánypártok szerdai frakcióülésén Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az [origo] információi szerint. A miniszter a tízperces kedvezményt az idős családtagokkal indokolta. Matolcsy a saját nagymamája példájával érzékeltette, miért van erre a kedvezményre szükség: állítása szerint nagymamája nem telefonál havonta tíz percnél többet, sokszor inkább megvárja, hogy gyerekei, unokái hívják őt. Matolcsy szerint sokan vannak úgy, mint az ő nagymamája, felmérések igazolják, hogy a beszélgetések túlnyomó része tíz percnél rövidebb. A kormány nem lép vissza az adó bevezetésétől.
(Nem adok linket. Ezer helyen megjelent. A kiemelések tőlem.)
Ti értitek?
Most akkor havi tíz perc adómentes, vagy csak a tíz percnél hosszabb beszélgetések után kell adót fizetni, netán csak azok után a két-öt-húsz stb. percek után, amennyivel hosszabbra sikerülnek az egyes beszélgetések tíz percnél?


írta: KapitányG, 2012. május 2. - címkék: és kategóriák: Jegyzetlapok - 5 komment

Dolgozz otthonról-nap

Miért nem az igazi távmunkát próbálják népszerűsíteni?
Azt, hogy valaki időnként egy-két napot otthon dolgozzon, hozzáértő, normális főnökkel eddig is meg lehetett oldani. Vajon könnyebb, jobb lesz-e, ha kiharcolják, hogy “jog” legyen belőle?


A folytatás itt.


írta: KapitányG, 2012. április 28. - címkék: és kategóriák: VilágMa - 2 komment

Legutóbb akkor nézegettem

ezeket a képeket, amikor Garas Dezső elment.
És most Polónyi Gyöngyi is.


írta: KapitányG, 2012. április 25. - címkék: és kategóriák: Jegyzetlapok - még nincsenek kommentek

A ceremónia,

amit a köszegi "szőlőjövés" köré kerítenek, önmagában még nem lenne különleges, akad hasonló számtalan, mármint olyan értelemben hasonló, hogy egy közösség, akár egy település közössége így (is) emlékezik valakire vagy valamire a múltjából. Lehetetlenség felsorolni (összeszámolni is), hány híressé vált egykori szülött, nevezetes esemény, helyi szokás köré szerveződött sokakat vonzó rendezvény, rendezvénysorozat, fesztivál, ilyen-olyan "napok".
Ami egyedivé és különlegessé teszi, az a Könyv. A Szőlö Jövésnek Könyve. A tárgyiasult hagyományőrzés. Az, hogy kétszázvalahány évvel ezelőtt Kőszeg városában Szent György napján a szőlőhegyről a városbíró elé bemutatásra behozott szőlőhajtást életnagyságban berajzolták egy könyvbe, és hogy ebbe a könyvbe azóta (úgy tudom, 7 év kivételével) minden esztendőben, minden Szent György napon új rajz került. Akkor is, amikor nem adtak hírt erről az újságok, nem szerveztek az aktushoz vendégváró programokat, nem lehetett olvasni róla az interneten.

A kőszegi "szőlőjövés" szokása... több évszázados hagyománnyal rendelkezik. A "szőlőjövésnek" könyvét 1740 óta vezetik és a szőlő fejlődésének három fontos periódusát tartalmazza: a Szent György-napi hajtásokat, a Lőrinc-napi fürtök rajzát, illetve a szüretről szóló feljegyzéseket. A könyv hírnevét elsősorban a díszes és látványos rajzoknak köszönheti. A rajzok mellett tanulságosak a kőszegi szőlőkre vonatkozó feljegyzések is. Rendszerint megörökítették az időjárási jelenségeket is, amelyek a termés mennyiségére és minőségére döntő befolyással voltak. Megtudhatjuk, hogy melyik évben volt tavaszi fagy, mikor pusztított jégverés vagy kedvező volt-e az időjárás a szőlő érésekor. Néhol a borárakra és az értékesítési lehetőségekre is találunk adatokat. 1868 és 1872 között az akkori erdőmester a hőmérséklet összegeket is bejegyezte. A berajzolt hajtások száma eleinte igen változó, majd rendszerint négy szerepel minden évben, melyeknek egyik fele a "Magyar hegységből", másik fele pedig a "Német hegységből" származik. Elnevezéseik a szőlőhegyek elhelyezkedésére utalnak. A szőlőbirtokok ugyanis a város déli és északi részén terültek el az egykori magyar illetve német lakosságú külvárosokhoz csatlakozva. A szőlőkönyv 1900-tól már feltünteti, hogy a jövéseket "fekete" vagy "fehér" tőkéről vágták-e le, 1930-tól pedig a dűlőnevek is szerepelnek az ábrák mellett. A feljegyzések alapján kimutatható, hogy bizonyos következetesség alakult ki a mintavétel helyét illetően. A tagolt kőszegi szőlőhegyen elég nagyok a mikroklímatikus különbségek, ezért célszerű volt előnyben részesíteni bizonyos dűlőket az összehasonlítás miatt. 1930 és 1979 között berajzolt csaknem kétszáz hajtás 20 %-a a Meszesvölgyből, 13%-a pedig a Királyvölgyből származik. A szőlőfajták közül a Burgundi, a Furmint, az Olaszrizling és a Chasselas fordul elő leggyakrabban. A rajzok többsége ceruzával készült, de találhatunk tollrajzokat is. A könyv 1868-tól kizárólag színes képeket, főleg vízfestményeket tartalmaz. (Mód László-Simon András: A hajtástól az újborig)

A képek készítőinek a neve 1835 óta ismert, ekkortól aláírásukat, szignójukat valamennyi rajz mellett ott találjuk: Kugler János (1835–1865), Knarr József (1867), Hanély Antal (1868–1877), Vass Károly (1890–1892), R. Hercz Ödön (1893–1895), Hercz Margit (1896–1897), Binnyei István (1899), R. Kiss Gyula (1899–1939), Trautmann Anna (1940–1941), Fódi Sándor (1942–1948), Csapody Vera dr. (1949), Kappelné Trautmann Anna (1950–1951), Schmidt Béla (1952–1955), Wiesinger Rezső (1956), Horváth János (1957–1961), Hanély László (1962–1968), Bechtold István (1969–1990), Németh János (1991–)

Felvételek a tavalyi ünnepségről

(Szeretnék végre olyan nyugdíjas lenni, aki, ha úgy akarja, csak úgy "leszaladhat" Kőszegre ilyenkor. Vagy tíz éve készülök. Talán egyszer összejön...)


írta: KapitányG, 2012. április 23. - címkék: és kategóriák: Jegyzetlapok - 3 komment
Régebbiek | Végére »